Háromnegyed

Végre-végre szorulni látszik a hurok Gyurcsány nyaka körül:

"Budai Gyula úgy véli, hogy a sukorói kaszinóberuházás ügyében csak az általa csatolt iratok alapján egyértelműen állítható: nem kerülhető meg Gyurcsány Ferenc büntetőjogi felelőssége. A volt kormányfő mentelmi jogával kapcsolatosan a fideszes politikus úgy fogalmazott, folytatódik a nyilatkozatháború közte és a Legfőbb Ügyészség között."

Sajnos még nem látszik tisztán, hogy csak a szokásos fideszes "nem vagyunk úgy öltözve" -típusú parasztvakítás zajlik, vagy tényleg rács mögé akarják dugni a fő elkúrót. Pedig ebben a kérdésben nincs helye finnyáskodásnak: ha valaki igazán megérdemli, hogy az elmúlt gyászos időszakért bűnhődjön, az nem más, mint Gyurcsány Ferenc. A személyes felelősségre vonása mellett szóló érvekkel pedig lehet vitatkozni, csak nem érdemes.

Egyrészt a fidesz alapvető erkölcsi kötelessége, hogy ne hagyja futni Fletót. 2006-ban ugyanis minden eszköz a kezükben volt ahhoz, hogy elkergessék a kormányt, ám ezt hosszú távú politikai érdekeik miatt nem tették meg. Ha akkor Ferencet lemondásra kényszerítik, morális értelemben bűnös lett volna, ám büntetőjogilag megálló ügyet sokkal nehezebb lett volna találni ellene, legalábbis az október 23-i események előtt. Mostanra azonban amellett, hogy pártját is padlóra küldte, áldásos kormányzásának köszönhetően könnyen lehet majd olyan ügyet találni Gyurcsány ellen, melyben büntetőjogi felelőssége megállapítható.

Másrészt az az érv, hogy egy ilyen, politikailag motivált jogi eljárás, leszámolás precedenst teremt, és erre hivatkozva később a másik oldal  is élhet hasonló eszközökkel, nem ellenérv, hanem éppenhogy az egyik legfontosabb argumentum az eljárás megindítása mellett: ezután ugyanis joggal kell majd mindkét oldal politikusainak attól rettegnie, hogy piszkosságaikért kormányváltás esetén bűnhódniük kell, ennél jobb helyzetet pedig aligha tudnánk elképzelni. Természetesen mindez csak abban az esetben érvényes, ha a fidesszel szemben, mely a jogállamiság biztosította kereteket kétharmados, de amúgy legitim többsége birtokában nem túl elegáns módon feszegeti, az mszp nevű alakulat, mely kormányzása alatt a jogot pillanatnyi érdekei szerint vagy semmibe vette, vagy saját kénye kedve szerint értelmezte, végleg a süllyesztőbe kerül.

Harmadrészt tehát, amennyiben Gyurcsányt elítélik, megnyílik annak a lehetősége, hogy az MSZP nevű bűnszervezetet úgy ahogy van felszámolják. Éppen itt lenne az ideje, hogy Magyarország második legkártékonyabb szervezete is az első helyezett SZDSZ sorsára jusson. Aki pedig hüledezik, szélsőségesnek, antidemokratikusnak tartja ezt az igényt, az pedig hüledezzen egyrészt a cseh lusztrációs törvényeken vagy a keletnémet komcsik eltakarításán, másrészt azon az abszurd helyzeten, hogy nálunk a rendszerváltás után a szervezeteit, hálózatait, anyagi forrásait sikeresen átmentő, mi több, gyarapító baloldal helyett az elvileg a rendszerváltást kiharcoló jobboldalnak kellett szinte a semmiből újjáépítenie magát. Éppen itt az ideje a baloldal megújulásának, és ha ez nem megy neki magától, akkor éppen itt az ideje, hogy segítsünk neki ebben. Az MSZP végleges eltakarítása színtiszta nemzeti érdek.

Negyedrészt, mintegy mellékes érvként érdemes a fideszesek számára azt is megemlíteni, hogy Gyurcsány elítélése komolyan erősítheti, az eljárás elsunnyogása vagy eredménytelensége pedig komolyan gyengítheti a kormánypárt pozícióját a Jobbikkal szemben. Az elmúlt időszak Jobbik-ellenes machinációinak fényében persze csak remélhetjük, hogy nem ez lesz végül a döntő érv.

Az eddig laposztásra sem méltatott szakszervezetekkel való egyeztetés ürügyén, úgy tűnik, most mégis megváltoztatják a 98%-os különadóról szóló törvényt, és olyan formában terjesztik be, amilyenben elsőre is kellett volna:

"A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: a Fidesznek nem az a szándéka, hogy a közszolgálati jogviszonnyal rendelkező munkavállalókat büntesse az elvonásokkal, hanem azokat a magas rangú állami vezetőket, "igazi nagykutyákat" szeretnék elkapni, akik idén több tíz-, vagy százmillió forintos nagyságrendű végkielégítéshez jutottak."

Nos, pontosan ezt kellett volna tenni egy héttel ezelőtt. Ehelyett azonban egy igen impozáns kísérletben lehetett részünk, melynek keretében a politikai hulla Gyurcsányt próbálták meg feltámasztani. Amennyiben viszont tényleg változtatnak a törvényen, nincs szükség az alkotmány módosítására sem. Bihari urat leszámítva ugyanis a bíráknak alapvetően nem az volt a törvénnyel a baja, hogy visszamenőleges hatályú (erre egy korábbi módosítás értelmében van lehetőség), hanem hogy az éppen most orvosolni szándékozott hibákat tartalmazta. Reméljük, másodszorra végre egy vállalható törvény születik, és bízzunk abban, hogy a mostani korrekció a fideszben mégis csak fellelhető minimális realitásérzékre utal.

UPDATE: Finomodhat az Alkotmánybíságról szóló törvényjavaslat: Balsai István, a parlament alkotmányügyi bizottságának fideszes elnöke a testület csütörtöki rendkívüli ülése után újságíróknak úgy fogalmazott: bizonyos esetekben mégsem gátolnák meg az Ab kontrollját az eredeti törvénymódosítási javaslatban foglalt tilalmak – például a költségvetés, az adók, az illetékek – tekintetében.

Ajánlott írás:

 Feljegyzések a kis októberi forradalomról


"Igenis komoly veszélyként kell említeni egy létező jelenséget: a jobboldali érzelmű emberekben az elmúlt évtizedekben felhalmozódott temérdek frusztráció hatalmi helyzetben könnyen vezethet elviselhetetlenül arrogáns stílusú túlkompenzációhoz. Azaz véleményem szerint kerülendő minden olyan verbális gesztus és konkrét cselekvés, mely úgymond a baloldali kurzus megalázásának szándékán kívűl egyéb kommunikálható eredménnyel nem jár"

Nem sokkal a választások után írtam le a fenti sorokat. A közelmúlt eseményeinek tükrében sajnos azt kell mondanom, hogy aggodalmam nem volt alaptalan. Meggyes ámokfutása még tűnhetett helyi anomáliának, Lázár mostani húzásánál kontraproduktívabbat viszont nehezen tudnék elképzelni.

Mi is történt? Volt egy alapvetően helyes szándék:  az elmúlt évek botrányos végkielégítési gyakorlatlának megszüntetése, a jó erkölcsbe ütköző kifizetések visszamenőleges eltörlése. Majd hoztak egy olyan törvényt, ami gyatra szövegezése és menthetetlenül amatőr jogi mivolta okán olyanokat is 98%-os adóval súlytott volna, akik erre semmilyen szinten nem szolgáltak rá. Csak a hülye nem láthatta, hogy ezt a jogszabályt az Alkotmánybíróság egykezes fonákkal fogja elkaszálni. Megmondta előre a Jobbik, megmondta mindenki, hogy ez lesz, így is lett. És akkor ahelyett, hogy mondjuk egy elsőéves joghallgatónak, vagy mondjuk bárkinek, aki minimális józan paraszti ésszel is rendelkezik, kiadták volna a feladatot, hogy ugyan szövegezze már meg tisztességesen a törvényt, jött Lázár János, és úgy érezte, elérkezett az ő nagy pillanata, amikor a  kétharmad birtokában bealázhat végre mindenkit. 

"Lázár János a Fidesz parlamenti frakcióvezetője válaszul bejelentette:  kezdeményezi az alkotmány módosítását, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki az Alkotmánybíróság (Ab) hatásköréből.  A 98 százalékos különadóról szóló törvényt, amelyet az Alkotmánybíróság kedden megsemmisített, változatlan tartalommal javasolja újra elfogadni a parlamentnek."

Hú de kemény vagy Janikám! Most aztán mindenki átmegy majd a túlsó járdára, ha meglát szemből az utcán, az biztos! Nem mellesleg ideje is volt kicsit sokkolni a nagy nehezen jobbra csábult bizonytalanokat, elvégre már most ideje lenne elkezdeniük összefosni magukat a Viktátortól, máskülönben nem fognak elegendő számban biztos kézzel leszavazni ellene 2014-ben!

Barom. Ajánlott írások: Mandiner, Török G.

Nincs is talán vérlázítóbb annál, mint amit a szocik és megrögözött baloldali hívek jelenleg előadnak. Miután átadták nyolc éves áldozatos ténykedésük eredményét, egy romhalmazt, most annak drukkolnak, hogy Orbánék ne tudjanak vele mit kezdeni. Drukkolnak a svájci frank árfolyamának, az IMF-nek, féltik a demokráciát (ők féltik, érted, ŐK!) a MAL-törvény kapcsán, most pedig éppen annak drukkolnak, hogy az energetikai, távközlési, és kereskedelmi szektorra kivetett adók "áldozatai" sikeresen át tudják hárítani veszteségeiket a fogyasztókra.

Kiforrott közgazdasági logika mentén gondolkoznak most is. Ugyanazon logika mentén, mely szerint az emberekre kivetett adóemelés automatikusan és előre pontosan kalkulálhatóan bevételnövekedést, az adócsökkentés pedig per definitionem bevételcsökkenést jelent. Az elmúlt években számtalan példát láttunk arra, amikor ezen általános iskolai szintű szemléletmódot nem igazolta vissza az élet.

Nincs ez másként ebben az esetben sem. Az ugyanis, hogy mekkora arányban képesek, illetve hogy képesek-e egyáltalán áthárítani a zemberekre a költségeket a termelők, rengeteg tényező függvénye. Függ attól, hogy mekkora a kereslet rugalmassága (pl. kenyeret akkor is ugyanannyit veszünk, ha drágul, chipsen, villanyon, benzinen viszont tudunk spórolni), és nagyban függ attól, hogy az adott piac mennyire monopoliszitikus jellegű. Éppenséggel pont a monopolisztikus piacon, ahol az árat nem a kereslet és a határköltség függvények, hanem a profitmaximalizálásra való törekvés határozza meg, előállhat az a helyzet, hogy egyáltalán nem éri meg változtani az áron (példa), mert még az extraadóval együtt is így lesz a profit a legmagasabb. De előállhat olyan eset is, hogy az adóemelésnél nagyobb mértékben emelkedik az ár. Világos, hogy eme két szélsőséges eset között pedig rengeteg egyéb variáció létezik. Azt kell látni, hogy itt egy komoly és komplex közgazdasági problémáról van szó, ahol annak kijelentése, hogy "de úgyis velünk fizettetik meg", csupán politikai hangulatkeltésre jó.

Ha tippelnem kéne, azt mondanám, hogy ez érintett cégek szó nélkül benyelik majd az összeget, mert ezzel együtt is brutális summát szakíthatnak. Arról nem is beszélve, hogy az SZJA-változások a középréteg vásárlóerejét várhatóan nem jelentéktelen mértékben fogják növelni, ennek nyertesei pedig éppen ezek a cégek lehetnek. Hogy tényleg így lesz-e, azt majd jövő ilyenkor meglátjuk. Ami biztos, hogy a balos riogatás egyrészt megalapozatlan, annak tükrében másrészt pedig pláne vérlázító, hogy pár hónapja még a "fizessenek a gazdagok!" -tematika volt napirenden.

Hasonlóan álságos a magánnyugdíjpénztárak befagyasztása kapcsán terjesztett suttogó propaganda, miszerint itt arról lenne szó, hogy a Zorbán ellopja a pénzt. Álságos azért, mert nyilvánvalóan nem erről van szó, de ha még erről is lenne, akkor is álságos lenne, Gyurcsány ugyanis pontosan ugyanezt csinálta meg 2007-ben, csak akkor ez érdekes módon nem érte el a hisztizők ingerküszöbét:

"volt olyan negyedév, amikor az összes magánnyugdíj-pénztári tagdíjbevétel 95 százalékát be nem azonosított tagdíjként tartotta nyilván a pénzügyi felügyelet." (bővebben)

Az egyébként, hogy ezt az aduász érvet nem nyomatja teli torokból a jobboldali média, miközben egészpályás letámadás zajlik az ügy kapcsán, ismételten és sokadszorra bizonyítja amatőrizmusokat, illetve magyarázattal szolgál arra a megdöbentő jelenségre is, hogy bár papíron nincs már baloldali médiatulsúly, tematizációs képesség tekintetében még mindig klasszisokkal jobbak. Hogy a jelenlegi befagysztás kapcsán pontosan miről is van szó egyébként, azt Meister leírta.

UPDATE: Gyurcsány: "A kormány le akarja nyúlni a nyugdíjpénztárosok pénzét. Ez kérem szépen lopás. Ez nem kölcsön, ez lopás" -hát igen, Feri, te már csak tudod.

A mostani kormányzattal szemben tanúsított legnagyobb jóindulatom mellett sem tudok elmenni szó nélkül amellett, ami Budaházy Györggyel a fülkeforradalom óta történik. Nem tudok elmenni mellette, mert jó érzésű, egészséges erkölcsi érzékkel megáldott ember nem mehet el mellette. Miről is van itt szó?

Gyurival szemben két eljárás volt folyamatban, a "kevésbé súlyos" ügyében hirdettek ma ítéletet. A történet röviden a következő: a 2006-os ostrom után Gyuri ellen körözést adtak ki, ám ő nem adta fel magát, bujkált, csak 2007 március 15-én fogták el. Hogy ezt milyen megfontolásból tette, az az utólag megsemmisített, koncepciós eljárásokban született ítéletek, illetve a mostanában napvilágot látott, az előzetesbe kerülőkkel szemben tanúsított, észak-koreai mentalitást megszégyenítő bánásmóddal kapcsolatos tanúvallomások ismeretében teljesen érthető. Bujkálása során sikerült pár írását eljuttatnia a nemzeti radikális médiához, melyekben azt fejtegette, milyen eszközökkel, milyen módszerekkel lehetne elérni a hatalom távozását, illetve milyen közjogi rendszert tart kívánatosnak. Nos, ezen írások ürügyén indult ellene eljárás, "alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása blablabla" ürügyén. Első körben azonban Draskovicsék valamit elkúrtak, és véletlenül felmentő ítélet született. Draskovicsék igazságának azonban le kellett győznie a tényeket, ezért másodfokon új eljárást rendeltek el. Ez az új eljárás, hogy-hogy nem, felfüggesztett börtönbüntetést eredményezett mind első fokon, mind másodfokon, többek között azzal az indokkal, hogy a másik ellene folyó eljárás kapcsán, terrorizmus vádja miatt jelenleg is előzetesben is ül. (???) Az ítélkező bírónő egyébként nem csinált mást, csak hozta a formáját. Érdemes utána olvasni régebbi ügyeinek is.

Terrorizmus vádja, na igen. A terrorcselekmények kimerültek pár lábtörlő megpörkölésében, és valaki megverte Csintalant. Ebből kellett ügyet kreálni, BGY ugyanis kezdett módfelett zavaróvá válni, legkésőbb akkor, amikor Sukoró ügyét megpiszkálta. Nosza, letartóztattak Draskovicsék pár szerencsétlen felhasználót, aki anno regisztrált a Hunnia.hu-ra, közben bemutattak egy robbantásos felvételt, melyről kiderült, hogy bonyhádi fiatalok kísérleti hülyülése volt csupán. A letartóztatottakat addig szopatták előzetesben, míg az eléjük tett vallomást alá nem írták, és végre megvolt a tökéletes Budaházy-ügy. Ja igen, volt még a Benkő nevű hős állampolgár, aki állítólag önszorgalomból rögzítette mobilon a nagy szervezkedést, ám sztorija talán még a Népszava olvasóiban is kételyeket ébreszt. Fentiek mindenesetre elégnek bizonyultak ahhoz, hogy immár másfél éve előzetesben tarthassák a hazafit. Tárgyi bizonyíték nincs, szembesítés nem volt, épeszű ember számára az egész eljárás messziről bűzlik, függetlenül attól, hogy egyébként Budaházy módszereivel, nézeteivel egyetért-e vagy sem. Az eljárás egyébként kísértetiesen hasonlít a Tomcat ellen folytatott koncepciós perre, azzal a különbséggel, hogy az annak során elkövetett hibákat, melyek végül a médiahacker felmentéséhez vezettek, igyekeztek elkerülni.

Két gondolat bánt engemet.

Egyrészt: A két ügy külön-külön is éppen eléggé vérlázító. Az viszont teljesen felfoghatatlan, hogy időközben lezajlott a fülkeforradalom, és ezek az eljárások zavartalanul folytatódtak, annak ellenére, hogy az elmúlt hetekben az igazságszolgáltatás, a rendőrség és a büntetés-végrehajtás körében tapasztalt 2006-os anomáliáknak számtalan különböző vetülete látta meg a napvilágot, az események kivizsgálásával pedig parlamenti is vizsgálóbizottság foglalkozik.

Másrészt: Egy pillanatra sem lehet szem elől téveszteni, hogy a Fidesz jelenlegi hatalmi pozícióját szinte kizárólag annak köszönheti, hogy 2006 ősze óta ez a párt képviseli a morális ellenpólust, ez a párt lenne hivatott képviselni azt az értékrendszert, mely a Gyurcsányista kurzus amoralitását elveti, és amely mentén az ország érdekében, és nem az ország ellenében gyakorolja a hatalmat. Ahogy a '90-es rendszerváltás nem érthető meg '56 nélkül, ugyanúgy a 2010-es váltás sem érthető 2006 nélkül. Függetlenül attól, hogy azon "jobboldali" szellemi kör számára, melyben ma komolyan felmerül a gyurcsányi eszmében fogant Tom Lantos demokrácia-intézet létrehozásának szükségessége a jelenlegi kormányzat alatt, Budaházy radikalizmusa, módszerei elfogadhatatlanok, azt azért mindenképpen leszögezhetjük, hogy emberünk ebben az alapvető erkölcsi kérdésben mindig is a jó oldalon állt. Ott állt már akkor is, amikor Orbánék ellenében is követelte a 2002-es szavazatok összeszámlálását, és ott állt 2006-ban is, amikor a fideszesek megint arra hivatkoztak, hogy "nem vagyunk úgy öltözve".

Mindezek tükrében felmerül a kérdés, hogy a két lehetséges magyarázat közül melyik igaz? A vérlázító eljárások és ítéletek tényleg csupán a rendszer tehetetlenségégéből fakadnak, azaz abból, hogy az igazságszolgáltatás területén esedékes picsánrúgás és takarítás az önkormányzati választások előtt kontraproduktív volt, most pedig nem élvez elegendően nagy prioritást? Vagy tényleg annyira hibás a Fidesz ezzel kapcsolatos helyzetértékelése, illetve a fent említett szellemi körök - melyek amúgy nyilván tapsikoltak 2002-ben, mikor a tragikus vereség pillanataiban Pokorni azon örömködött, hogy a MIÉP nem jutott be - hatása, hogy mártírt gyártanak a tisztességes jobboldali kormányzásra amúgy semmilyen veszélyt nem jelentő Budaházyból?