Nyolc hosszú évet vártunk, de mégsem tudunk úgy igazán örülni a tegnapi győzelemnek, mint azt egykor gondoltuk volna. Fáj egy kicsit, hogy az MSZP továbbra is második erő maradt, frusztráló az Szdsz LMP 7%-a, ám leginkább mégis a történelmi lehetőséggel járó borzaszó felelősség az, ami nyomasztó. Orbán jól látja a helyzetet: élete legnehezebb feladata előtt áll. Ezt a győzelmet a magyar jobboldal nem kiharcolta, hanem mintegy kárpótlásként kapta az elmúlt időszakért. Éppen emiatt nehezebb is lesz megbecsülni, és még nehezebb lesz hosszú távon a jelenlegi támogatottságot konzerválni. Összeállítani is nehéz lenne a megoldandó feladatok hosszú listáját, nemhogy a munkának nekiállni.

Akárhogy is, egy hosszú korszak most lezárult, és egy teljesen más jellegű időszak jön. Ennek a blognak az elődje 2005 végén azzal a céllal indult, hogy rávilágítson az éppen aktuális helyzet tarthatatlanságára, a szocialisták és a liberálisok fémjelezte kormányzás minden területen jelentkező csődjére. Idővel az ennek a célnak való megfelelés sokkal inkább fizikai, semmint szellemi kihívást jelentett: viszonylag triviális dolgokat kellett volna megírni (mert valakinek muszáj megírni!), ám ezekből olyan sok adódott, hogy napi nyolc óra is kevés lett volna. Az ellenzék 2006-os csődje után pedig a motiváció is hiányzott. Ezen a ponton mindenképpen meg kell köszönnöm a Vastagbőr bloggereinek, hogy az országban egyedüliként (az írott és az elektronikus sajtót is beleértve) igen magas színvonalon elvégezték ezt a hiánypótló munkát. Tényleg megírták a vádiratot, a labda immár nem az ő térfelükön pattog.

Ezzel együtt születtek szerintem nagyon fontos írások, a legnagyobb elégtétel pedig az, hogy a történelem eddig gyakorlatilag minden megállapításomat visszaigazolta. Erre a remek teljesítményre építek majd a jövőben is, de a feladat most új, a kihívás pedig sokkal nagyobb: erről fog szólni majd a következő post. (meg persze még a blogon is van mit hegeszteni)